A lakásvásárlás minden esetben egy komoly befektetési döntés, hiszen a vásárló a vagyonának jelentős részét fordítja az ingatlanvásárlásra. Az idei évben megjelent világjárvány előre nem látható módon alakította át az ingatlanpiacot, azonban a tavaszi visszaesés után a nyár eleje ismét fellendülést hozott. Minden szempontból jó hír az, hogy bár a felívelési és árcsökkenési időszakok folyamatos váltakozásban vannak a lakáspiacon, a múltbeli adatok mégis azt mutatják, hogy a lakásvásárlás hosszútávon igencsak jó befektetési döntésnek számít – derül ki a LIVING és az Eltinga közös elemzéséből.
Új ingatlan megvásárlására a legtöbb esetben az élethelyzet megváltozásából fakadóan kerül sor: a család bővülése, fiatalok külön költözése, majd a szülői ház kisebbre cserélése mind olyan okok, amelyek új lakóingatlan megvásárlásához vezetnek. Gyakori esetben ezek a döntések nem halaszthatók, ezért sem biztos, hogy megéri éveket várni a „tökéletes” piaci lehetőségre, amely nem is biztos, hogy létezik.
A hazai lakóingatlanok ára és ennek megfelelően az értéke is az elmúlt 25 év során több mint nyolc és félszeresére növekedett, 20 év alatt pedig több mint öt és félszeresére nőtt. Tíz év alatt a növekedés 90 százalékra tehető, az elmúlt öt évben pedig az érték és ára megkétszereződött. Ezek alapján jól látszik, hogy a lakásvásárlás hosszú távon remek befektetésnek számít.
Időtáv | Változás |
---|---|
25 éves | 751% |
20 éves | 464% |
10 éves | 90% |
5 éves | 105% |
1. táblázat. A hazai lakáspiac teljesítménye 2019 Q4-es értékek és a korábbi piaci szintek alapján, az MNB lakásárindexe szerint számolva (Forrás: LIVING számítás)
A bérlés és a saját lakás vásárlás közötti választás alapvetően egy pénzügyi döntés, azonban az elmúlt néhány hónap miatt jelentősen felértékelődött a saját ingatlan nyújtotta biztonság érzése amellett, hogy hazánkban alapvetően is az az általános vélekedés, hogy a saját lakás biztosabb, mint a bérelt.
Ez utóbbit pedig tovább erősíti, hogy a vírus okozta gazdasági károk következtében sokan kényszerültek arra, hogy a bérleti díjak csökkentését kérjék a tulajdonosoktól. Bár a pénzügyi nehézségek a saját lakásban lakókat is érintik, ők mégis szerencsésebb helyzetben érezhették magukat, hiszen a törlesztési moratóriumoknak köszönhetően átmenetileg mentesülhetnek a törlesztő részletek fizetése alól.
Örökérvényű, hogy az ingatlanok értéke idővel felértékelődik, azonban fontos figyelembe venni azokat a szempontokat, amelyek tovább növelhetik a lakás értéket. Egy otthon értékét elsősorban a lokációja határozza meg, tehát a megvásárolt ingatlan értékének alakulását az általános piaci tényezők mellett az is befolyásolja, hogy miként változik az adott környék megítélése, keresettsége az évek során, különösen más területekhez képest.
Egy adott helyszínt felértékelhetnek például a nagyobb léptékű közösségi fejlesztések, mint egy utca sétáló utcává alakítása, nagyobb parkok, terek rehabilitációja. De a közösségi beruházások mellett a magán beruházásokat is érdemes figyelni, hiszen egy nagyobb terület helyreállítása is hasonló hatásokat idézhet elő. Ez volt megfigyelhető az elmúlt években a XIII. kerül esetén, amely korábbi gyárnegyedből mára igazi irodapiaci lokáció lett és nagy népszerűségnek örvend a lakásvásárlók körében.
Az elmúlt időszak eredményeképpen még fontosabb lehet a vevők számára, hogy olyan helyen vásároljanak lakást, amely közel esik a munkahelyükhöz, amelyet így gyalogosan vagy biciklivel is könnyen meg tudnak közelíteni. Hasonlóan remek példa erre a XIII. kerület lehet, hiszen a Váci úti irodafolyosónak köszönhetően szinte sétatávolságban vásárolhatnak itt ingatlant az irodákban dolgozók. Ráadásul a terület a bevásárlási lehetőségek, valamint kávézók, és éttermek terén is jól ellátott, ezek elérése szintén lehetséges akár gyalogosan, akár kerékpárral.
A lakásokra vonatkozó igényeken belül is kissé átalakulhattak a preferenciák az elmúlt hónapok eseményeinek hatására. A járvány alatt életbe lépő korlátozások miatt a lakásnak immáron olyan funkciókat is be kellett töltenie, amelyre korábban nem volt szükség, mint például a munka vagy tanulás színtere. Emellett sokkal több időt töltöttek az emberek otthonaikban, ezért felértékelődött az élhetőség és a megfelelő tér, mint kritérium.
A piaci változások az MNB nominális lakásárindex-e alapján készültek a különböző időszakokra vonatkozóan. Az öt éves időtávra 2014 Q4 és 2019 Q4 között, tíz éves időtávra 2009 Q4 és 2019 Q4 között, húsz éves időtávra 1999 Q4 ás 2019 Q4 között, valamint a huszonöt éves időtávra 1994 Q4 és 2019 Q4 között.
Már az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a „terasz-élmény” iránt növekvő keresletre válaszul egyre több új lakás rendelkezik erkéllyel, az erkélyek szerepe pedig a jövőben még fontosabbá válhat. Szintén megnövekedhet a társasházak zárt kertjeinek jelentősége, amely az utcára lépés nélkül is lehetőség biztosít egy kis sétára, így a lakóparkszerű társasházak komoly előnyben lehetnek, akár a régi tégla házakhoz, vagy az önállóan álló, foghíjszerű beépítésekhez képest.
A LIVING-Eltinga elemzés a LIVING megbízásából született ingatlanpiaci felmérés.
Keresse értékesítőinket
+36 70 705 23 69
sales(at)living(dot)hu
LIVING bemutatóterem
1134 Budapest, Klapka u. 8.