Már a vásárláskor is fontos szempont, hogy évekkel később vajon mennyire lesz vonzó és mennyit ér majd a lakás. A vásárlói igényeket az ingatlanfejlesztők igyekeznek követni, az új generációkkal új típusú otthonok is születnek.
Csökkent a Budapesten épülő lakások átlagos alapterülete, egyre népszerűbbek a közösségi és smart szolgáltatásokkal rendelkező otthonok – derül ki a LIVING és az Eltinga közös kutatásából. Eszerint a keresletet több tényező is befolyásolja: egyrészt az aktuálisan jellemző vásárlói igények, másrészt a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek. Magyarországon történelmileg magas a lakástulajdonlás aránya, míg a lakásbérlést jellemzően átmeneti, bizonytalan időszaknak tekintik az emberek, sőt, kidobott pénznek tartják a bérleti díjat, ezért is törekszenek a legtöbben saját lakás vásárlására.
A generációváltás, a technológiai fejlődés, az urbanizációs folyamatok, vagy a háztartások méretének változása egyaránt olyan tényező, ami befolyásolja a vásárlói igényeket. A LIVING és az Eltinga megvizsgálta, hogy jelenleg milyen ingatlanok épülnek Budapesten. Kiderült, hogy jellemzően kisebb lakások kaptak helyet a társasházakban 2020-ban, mint 2016-ban, a korábbi 59,8 négyzetméterről 57,8 négyzetméterre csökkent a kínálatra jellemző átlagos alapterület. Enyhén emelkedett az egyszobás lakások aránya, miközben a kettő és négy szobásoké – a félszobákat is szobaként azonosítva – csökkent, a három szobásaké nagyjából azonos arányú maradt, az ötszobásoké pedig szintén nőtt. A két szobával vagy egy+fél szobával rendelkező otthonokat kivéve emelkedett a teljes egész szobával rendelkező lakások aránya a három és a négyszobás (vagy félszobás) ingatlanok körében is.
A Deloitte 2019-es felmérése szerint az Y-, valamint a Z-generáció számára kevésbé fontos a saját lakás megvásárlása, ők inkább utazgatni, világot látni szeretnének. A megkérdezettek 57 százaléka tartotta fontosnak az élményszerzést, és csak 49, illetve 52 százalékuk tűzte célul, hogy saját háza vagy lakása legyen. Bár ez a trend hazánkban is megjelenhet, vélhetően jóval kevésbé érezteti majd hatását, a magyarok körében tartósan magas maradhat a lakástulajdonlási vágy, amit a hazai lakástámogatási rendszer is segít. A csak nemrég felnőtt korba lépett Z-generációra viszont általánosan is igaz, hogy fontosnak tartják az ingatlan használati értékét, piaci megjelenésük ezért hozzájárul a sharing-economy terjedéséhez, aminek szellemisége a lakással kapcsolatos elvárásokat is egyre inkább átszövi majd.
Az internet nyújtotta előnyök kihasználása minden korcsoportra jellemző. A technológia fejlődése egyre több lehetőséget nyit meg az otthonokban is, ma már bármit lehet például távolról vezérelni a lakásban is. A technológia ilyen jellegű használata a jövőben tovább erősödhet. A LIVING erre alapozva már kizárólag okos otthonokat épít, amiket egy SMART Home ingyenes alapcsomaggal értékesítenek. Ebben az okos dugalj, az ingyenes WiFi szolgáltatás, valamint a fűtésszabályozás van benne, de külön díj ellenében tovább bővíthető kényelmi elemekkel. A LIVING lakóparkjaiban a mindennapokat olyan közösségi szolgáltatások teszik hatékonyabbá, mint a közösségi nappali és könyvtár, a business corner és a fészer.
A másik új hívószó az újgenerációs vevők számára a környezettudatosság. Minthogy a környezeti terhelés jelentős része az épületállományhoz köthető, az energiatakarékos házakban élők sokat tehetnek a környezetterhelés csökkentéséért. A kisebb energiafogyasztás ráadásul alacsonyabb rezsiköltséggel jár, a zöld épületek versenyelőnye így egyre nagyobb lesz a kevésbé alacsony energiafogyasztású ingatlanokkal szemben. Az átlagosnál környezettudatosabb Z-generációra érdemes építeni, hiszen egyre nagyobb arányban lesznek jelen vásárlóként a lakáspiacon.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a háztartások átlagos mérete, növekszik az egyedülállók száma, ami a lakással kapcsolatos igényekre is hatással van. Piaci szakértők arra számítanak, hogy tovább növekedhet az igény a kisebb ingatlanok iránt, és a jelenleginél kisebb közösségi terekre vagy konyhára lehet szükség a lakásokban. Ugyanakkor egyre nagyobb veszélyt jelent az elmagányosodás, aminek elkerülése érdekében az épületen belül több és nagyobb közösségi helyre, például közös nappalira, könyvtárra vagy közös konyhára lesz igény.
Ahogy az irodákban, az emberek az otthonaikban is vágynak a természet közelségére, legalább egy terasz vagy erkély formájában. Ez az igény nem újkeletű, amit a fejlesztők is igyekeznek lekövetni. Budapesti adatok szerint növekedett a terasszal vagy erkéllyel rendelkező lakások aránya: 2016 harmadik negyedévében az új építésű otthonok majdnem 86 százalékához tartozott erkély vagy terasz, 2020 azonos időszakában már több mint a 90 százalékához. Nőtt az erkélyek területe is, a korábbi átlagos 13 négyzetméterről több mint 14-re. A kutatások szerint hamarosan újabb gyökeres változás mutatkozhat a vevői igényekben: 2030-ra az étel házhozszállítás elterjedésének köszönhetően kevesebben igénylik majd az otthoni főzés lehetőségét, ez a Z-generáció körében máris látható. Ha pedig a konyha kevésbé használt helyiséggé válik, akkor az ezzel kapcsolatos méretbeli igények is változnak majd. A sharing-economy terjedése erre is szolgál praktikus megoldással, akár a lakóépületeken belül is helyet kaphatnak a közösségi konyha helyiségek- összegzi a kutatás.
Az egyedülállók száma:
A LIVING megbízásából az ELTINGA a népszámlálási adatokból gyűjtötte össze az adott időpontban egyedülállónak számító lakosság számát.
A háztartások mérete:
A LIVING megbízásából az ELTINGA a népszámlálási adatokból gyűjtötte le a háztartásban élők teljes számát, valamint a háztartások számát az adott évben Magyarországon 1980 és 2011 között, illetve a KSH egyéb adatai közül a 2019-es számokat, és ezek hányadosaként állította elő az egy háztartásban élők átlagos számát.
Új lakások átlagos területe:
A LIVING megbízásából az ELTINGA a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisán végzett kutatást, mely a még legalább 1 szabad lakással rendelkező társasházi lakáspiaci projekteket tartalmazta a fővárosból. Ezek lakásai között azokat vették figyelembe, ahol volt elérhető alapterületi adat, melyekből átlagot számoltak. A két vizsgált és összehasonlított időszak 2016 harmadik negyedéve és 2020 harmadik negyedéve volt.
Erkély/terasz átlagos területe:
A LIVING megbízásából az ELTINGA a Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisán végzett kutatást, mely a még legalább 1 szabad lakással rendelkező társasházi lakáspiaci projekteket tartalmazta a fővárosból. Ezek lakásai között azokat vették figyelembe, amelyek erkéllyel és terasszal rendelkeztek, és ahol volt ezekre elérhető alapterületi adat, melyekből átlagot számoltak. A két vizsgált és összehasonlított időszak 2016 harmadik negyedéve és 2020 harmadik negyedéve volt.
Kutatás letöltése
Keresse értékesítőinket
+36 70 705 23 69
sales(at)living(dot)hu
LIVING bemutatóterem
1134 Budapest, Klapka u. 8.
