A sorozatos irodafejlesztések húzták magukkal a XIII. kerület ingatlanpiacát az elmúlt évtizedben – derül ki a LIVING lakóingatlan-fejlesztő legújabb elemzéséből. A kerületben a sorozatos irodafejlesztéseknek is köszönhetően megnőtt lakásszükséglet kielégítésére 2007 és 2017 között 15 ezer új lakást adtak át, ami kiemelkedő értéknek számít a budapesti piacon. Nem véletlen, hogy a kerületben a fővárosi átlagnál jobban, 63 százalékkal drágultak ebben az időszakban az ingatlanok. A lendület ráadásul tovább tart: egymást érik az új beruházások, legyen szó iroda- vagy lakásfejlesztésekről. Így továbbra is vonzó ingatlanvásárlási célpont lehet a kerület, mind a lakhatási célú vásárlók, mind a befektetők számára.
A sorozatos irodafejlesztések húzták magukkal a XIII. kerület ingatlanpiacát – derül ki a LIVING lakóingatlan-fejlesztő legújabb elemzéséből. A vizsgálat tárgya az volt, miként alakult Budapest egyes kerületeinek népessége, azon belül is annak változása az 1995-ös lakosságszámhoz képest. Az átalakuló XIII. kerületet a szomszédos IV., V., VI., XIV. és XV. kerületekkel összehasonlítva vették górcső alá.
Az irodaépítési hullám előtt, 1995 és 2000 között a XIII.-ban és a szomszédos kerületekben egyaránt többen költöztek el az említett kerületekből, mint ahányan letelepedtek. 2001 és 2008 között azonban fordulat állt be és egyértelmű fellendülés kezdődött. Az észak-pesti térségből ugrásszerűen emelkedett ki a XIII. kerület, ahol számos új beruházás indult, aminek eredményeképp egyre többen költöztek ide, és elkezdett nőni a lakosság létszáma. 2009 és 2017 között a beköltözések tovább folytatódtak, és a XIII. kerület továbbra is élen járt a környező kerületekhez képest.
Ennek egyik oka, hogy a Váci úton épülő új irodaházak dolgozói előszeretettel kerestek maguknak otthont a munkahelyükhöz közel. Azonban a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején a XIII. kerületi lakásállomány még erős hiányosságokat mutatott, miközben sok barnamezős területet lehetett találni. A nagy keresleti igényt a lakásfejlesztők is felismerték, és tömeges lakásépítés vette kezdetét. 2001 és 2008 között a lakásállomány megújulási rátája a kerületben 19 százalékosra növekedett, de a terület 2009-2017 között is kiemelkedő fejlesztési helyszínnek számított 6 százalékos rátájával. A LIVING kutatása szerint, a XIII. kerületben 2001 és 2017 között közel 15 ezer új otthont adtak át, amely kiemelkedően magasnak számít a budapesti piacon.
A lakások iránti kereslet nem csak beindította a lakásépítéseket, de a növekvő érdeklődés az otthonok árain is meglátszott. A LIVING elemzése alapján ugyan 2007-ben az átlagos négyzetméterárak még 300 ezer forint alatt mozogtak a XIII. kerületben, addig 2017-ben már több mint 480 ezer forint fajlagos ár jellemezte a lakáspiacot. Ez azt jelenti, hogy 63 százalékos növekedés következett be még annak ellenére is, hogy az ingatlanpiaci válság az időszak közepén jelentős árcsökkenést hozott.
1.ábra. Az egyes budapesti kerületek drágulása a budapesti átlagos árváltozáshoz képest a 2007-2017-es időtávon
A XIII. kerület árai ráadásul nem csak növekedtek, de a város más részeihez képest fel is értékelődött a terület. Ahogy a 1.ábra mutatja a 2007 és 2017 közötti időszakban a turisztikai vonzerejük miatt speciális helyzetben lévő belvárosi kerületek és a szintén fontos irodapiaci fejlesztéseknek helyet adó, valamint a 4-es metró elkészüléséből is profitáló XI. kerület után a XIII. kerületben drágultak leginkább a lakások. A Budapestet jellemző átlagos árváltozáshoz képest a kerület lakóingatlanainak fajlagos ára közel 6 százalékkal jobban emelkedett. Mindeközben a pesti kerületek jelentős része jóval a budapesti átlag alatt drágult.
A 2000 és 2017 közötti időszakot nézve még inkább szembetűnő a XIII. kerület felértékelődése: míg a Budapesti átlagos árváltozás ezen időszak alatt csupán 163 százalékos volt, addig a XIII. kerület ingatlanpiacát 170-241 százalékos drágulás jellemezte.
Összességében tehát az iroda-beruházások több szempontból is hozzájárulnak egy adott terület felértékelődéséhez, és tömeges megjelenésük jó előfutára lehet egy környék gyökeres átalakulásának. A Váci út környékén ráadásul gőzerővel folynak az újabb fejlesztések, amelynek eredményeképpen több ezer négyzetméternyi irodaterülettel bővül a főváros. Ez pedig még többeket ösztönözhet arra, hogy a környéken keressenek lakást. Nem csoda tehát, hogy nagy a kereslet az új lakásokra, ezt bizonyítja, hogy Budapest különböző kerületei közül a fejlesztők 2019 nyarán itt adták el a legtöbb új lakást a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint. A jelentős érdeklődést látva a lakásfejlesztők sem tétlenkednek, így tehát a XIII. kerület tovább fejlődhet az elkövetkező években.
A nagysikerű Kassák Residence lakópark után már épül a Kassák projekt második üteme, és javában zajlik az újabb 262 lakás értékesítése is. A Váci úttól csupán néhány percre, a Kassák-Klapka-Angyalföldi és Apály utcák által határolt területen elhelyezkedő Kassák Passage lakópark gépkocsival és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. A Kassák Passage lokációja révén egyesíti magában az ideális lakópark követelményeit: a belváros csupán pár perc, a közeli Városliget és Margitsziget kínálta szabadidős tevékenységek, a karnyújtásnyira elérhető széleskörű szolgáltatások, valamint a csendes és modern környezet kitűnő választás családosok, fiatal párok számára egyaránt. Az országban elsőként a Kassák projekt első ütemében, a Kassák Residence-ben debütált közösségi szolgáltatások helyet kaptak a Passage-ban is. A 21. századi lakásvásárló igényeire reagálva business corner, közösségi könyvtár és nappali, valamint közös fészer is megtalálható lesz az épületben.
Érdemes azonban gyorsan lépni, mivel 2019. december 31-ét követően Magyarországon a lakások ÁFA tartalma ismét 27 százalékra emelkedik. Azonban az év végéig befizetett önrész még az 5 százalékos ÁFA hatálya alá esik, így annál nagyobb lehet a megtakarítás, minél nagyobb önrész befizetését tudja vállalni a jövendőbeli tulajdonos.
Épített lakások aránya: Összegzésre kerültek Budapest egyes kerületeire nézve a lakásépítések adott időszakonként, 1995-2000, 2001-2008, és 2009-2017 között, majd az így kapott lakásépítési számok elosztásra kerültek az 1995-ös lakásállománnyal, így meghatározva az adott időszakban épített lakások arányát.
Lakásárak változása a budapesti átlagos dráguláshoz képest: kerületenként illetve Budapest egészére nézve meghatározásra került a 2007 és 2017 közötti átlagos fajlagos lakóingatlan-árak változása, majd a kerületenkénti árváltozásból kivonásra került a Budapestet jellemző drágulás mértéke.
Kutatás letöltése
Keresse értékesítőinket
+36 70 705 23 69
sales(at)living(dot)hu
LIVING bemutatóterem
1134 Budapest, Klapka u. 8.
